BÁCSKA BEMUTATÁSA
Felső-Bácska a bajai, jánoshalmi, bácsalmási statisztikai kistérségekből és
a kiskunhalasi kistérség egy részéből tevődik össze. A térségben 34 település
található, melyeknek területe: 2400,0 km2, lakónépessége 127.000 fő. A térség
Bács-Kiskun megye területének negyed részét, lakosságának pedig 22%-át teszi ki.
Térségünkben a népsűrűség 49 fő/km2. Bács-Kiskun megye népsűrűsége 64 fő/km2,
tehát Felső-Bácska a megye ritkábban lakott területi egysége.
Az 1920-as trianoni békediktátum következtében a korábbi Bácska 3/4 része került Szerbiához. A megmaradt északi részt nevezzük Felső-Bácskának. Négy nemzetiség a magyar, német, szerb és horvát élt és él békességben együtt. Bácska középkorai történetében az állandó felvonuló területei miatt és a háborúk pusztításai miatt állandó betelepüléssel tudott fennmaradni. A jó termőföld és a Duna mint szállítási útvonal és a korábbi időkben fejlettnek mondható könnyűipara és feldolgozó ipara révén az ország vidéki területei között az egyik leggazdagabbnak számított. Erről tanúskodnak az 1945 előtti évtizedek emlékeit őrző települési struktúra nyomai. A rendszerváltoztatást megelőző és követő évek után a fő gazdasági tényezőnk a mezőgazdaság hanyatlása miatt a térség jelentős részén nagy pénzügyi, társadalmi problémák kerültek felszínre. Ezeknek orvoslása a legfontosabb feladat.
A tulajdoni szerkezetváltozások az elmúlt ötven évben az üzemi struktúra többszöri
változását is jelentették, új helyzetet teremtve a föld, a tárgyi eszközök, stb.
használatában is. A magántulajdonú földbirtokokra jellemző, hogy a földtulajdonosok
94%-ának a birtoknagysága 10 ha alatti. Az átalakult szövetkezetek és állami
tulajdonú vállalkozások bérelt területeken gazdálkodnak.
Fenti termőhelyi adottságokra alakult ki a térség agrárstruktúrája szántóföldi
növénytermesztés, állattenyésztés, szőlő- és gyümölcstermelés, rét- gyep- erdő-
és vadgazdálkodás, illetve ezek iparágai. A térség Dunáig húzódó nyugati felén,
illetve a déli országhatárig terjedő jó agroökológiai területeken intenzív -
országos átlagokat meghaladó - szántóföldi növénytermelés folyt.
A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan számos feldolgozóüzem megmaradt,
takarmányokat, szeszesitalokat, húskészítményeket, sütő és malomipari termékeket,
stb. állítanak elő. Jelentős térségi hatású hűtőház üzemel. A térségben
korábban hagyományos textilipar, konfekcióiparrá módosult. A faipar különböző
ágazatai - fűrészáruk, raklapok, épületasztalos termékek, bútorok és kiegészítők
termelése - megtalálhatók. A korábban nagy fémmegmunkáló, gépgyártó és építési
szakipari üzemeket jelenleg számos kisebb-nagyobb vállalkozás képviseli.
Az egy főre jutó SZJA befizetés tekintetében a térség átlaga jelentősen elmarad a környező térségekhez viszonyítva. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya a tágabb térségek adataihoz képest kedvezőtlenebbek, akkor megállapítható, hogy a térség jövedelmi viszonyai rendkívűl rosszak.
Felső-Bácska komplex helyzetét tükrözi, hogy Baja térségében az ipari és szolgáltató ágazatban foglalkoztatás mértéke kétszerese a Jánoshalma és Bácsalmás kistérségeiben a hasonló területeken foglalkoztatottak fajlagos létszámának. Ezen utóbbi kistérségekben a mezőgazdasági foglalkoztatottság az általános, a korábbi mezőgazdasági nagyüzemek egy része a térségben megmaradt és ez számottevő munkahely mennyiséget jelent.
Felső-Bácska a napfény, a jó ízű gyümölcsök, a finom homoki borok, a vendégszerető, kedves emberek hazája a Dél-Alföldi Régió dél-nyugati csücskében.
A terület éghajlata a mezőgazdasági termékek és a gyümölcstermelés számára nyújt kedvező lehetőséget.
Különös szépségű a Duna menti táj, ahol a Duna szabályozása után visszamaradt holtágakban Európa szerte híres, egyedi természeti környezet alakult ki. A vadban, halban gazdag ártéri táj és Gemenc erdősége kitűnő lehetőség a vadászat, horgászat és az ökoturizmus számára.
A mi vidékünk népessége a régiós jellemzőkhöz képest is sokkal színesebb
nemzetiségi összetételű. Németek, horvátok, szerbek élnek együtt a több
hullámban a környékre települt székelyekkel is gyarapodó magyarsággal. Mi
értékként tekintünk arra, hogy az egymással együtt élő, és egymás értékeit
tisztelő és erősítő nemzetiségek gazdagították ezt a környéket.
A térségben szinte minden település testvérvárosi kapcsolatot tart fenn déli
szomszédunk közeli településeivel, valamint néhány távolabbi, például francia,
német, román településsel.
A közismert kincses Bácska elnevezést döntően a XIX. század végéig terjedő időszaknak köszönheti a térség. A XX. században a gazdasági fejlődést jelentősen befolyásoló nagyberuházások, komolyabb infrastrukturális fejlesztések elkerülték a Dél-Alföld nagyobb részét, úgy minket is.
A térség közlekedési infrastruktúrái közül európai viszonylatban is a
legmeghatározóbb a Baja városát érintő Duna, mint nemzetközi viziút.
A fenséges Duna folyó által Baja olyan közlekedési csomópont, ahol a vasúti és a
közúti szállítás kapcsolódik a vízi szállítási lehetőségekhez.
A szállítási útvonalak ilyan koncentrált egybeesése a bajai kikötőt is egyre
fontosabbá teszik. Jelenlegi kiépítettségében is az egyik legjelentősebb hazai
kikötőnek számít a bajai, de a további fejlesztési elképzelések megvalósulása
esetén valóságosan nevezhető majd Európa egyik déli kapujának. Ebben a
fejlesztési folyamatban jelentős lépésnek minősíthető a RO-RO kikötő, ami a
kamionos és konténeres áruszállítás lehetőségét teremtette meg.
Jöjjenek el hozzánk a Felső-Bácskába, és annak fővárosába Bajára. Fürödjenek meg városunk alá kanyarodó kedves Sugovicában, napozzanak a dunai homokzátonyokon, kóstolják meg egyedi ízű táji ételeinket, feltétlenül a már világhírű Bajai halászlét, melyet jó tájjellegű borainkkal öblítsenek le.