Infrastruktúra
A kistérség településeinek infrastrukturális ellátottsága általában hasonló a magyar vidéken tapasztalhatókhoz. Az elsodleges energiahordozók tekintetében (földgáz, villany) a kiépítettség úgyszólván teljes, csupán egyes periférikus részen szorul kiegészítésre.
A közlekedést biztosító rendszerek a FEBÖSZ kistérségben jelen vannak, de a kor igényeinek megfeleloen fejlesztést, bovítést, korszerusítést igényelnek.
Személy- és teherforgalmat lebonyolító nemzetközi repülotér (Budapest-Ferihegy) a térségtol mintegy 160 km-re található, de a kisebb gépek fogadására és indítására alkalmas, már nemzetközi forgalomra is képes regionális repterek 80- 100 km távolságban (Szeged, Pécs) találhatók.
A térségen halad keresztül az 51. és 55. számú országos foút , csatlakozással a Duna-hídhoz és a Hercegszántói határátkelohelyhez.
A Szerbiával határos határszakaszon három, különbözo szintu határátkelo üzemel. A folyamatban lévo rekonstrukciós fejlesztéseket követoen a legnyugatibb Hercegszántói átkelo alkalmas lesz nemzetközi személy és teherforgalom (növény és állat nélkül) lebonyolítására. A Bácsalmás-Bajmoki határátkelo az elozovel hasonló jogosítványokkal és képességekkel fog muködni bizonyos súlykorlátozásokkal, míg a Tompai átkelon korlátozás nélküli nemzetközi személy- és teherforgalom lebonyolítására lesz mód a jövoben.
A Bajai Országos Közforgalmi Kiköto a Duna-Majna-Rajna vízút-rendszer második legjelentosebb magyarországi kikötoje. A bajai kiköto a Duna bal partján az 1479+140 és az 1480+900 fkm közötti szakaszon található. Közvetlen vízi út köti össze a várost az Északi- és a Fekete tengerrel egyaránt. A kiváló vízi, közúti és vasúti megközelítés lehetové teszi, hogy a kiköto nemcsak a belföldi áruterítésnek, hanem a nemzetközi fuvarozásnak is csomópontja legyen.
A magyar közlekedéspolitikai és környezetvédelmi koncepcióval összhangban Baján fog létrejönni a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisa, melynek érdekében Baján már megépült a RO-RO terminál és más fejlesztések is várhatóak. A kommunikációs csatornák erosödése és a versenyképességhez szükséges költségtakarékos gazdálkodás elsajátítása növeli a bajai kiköto szerepének fontosságát