A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai

 

Napjaink egyik legnagyobb társadalmi problémája a munkanélküliség. A Felso-Bácska térségét is erosen sújtja e probléma. A csökkeno népességszám, a magas elöregedési index, az alacsony iskolai végzettség és az alacsony gazdasági diverzifikáció, a magas munkanélküliségi ráta egymást meghatározó, befolyásoló tényezok, melyek célzott javítása csak komplex módon történhet.

A munkanélküliségi ráta magasabb mint a megyei, régiós, illetve országos átlag. Jánoshalma és Bácsalmás vonzáskörzetében az agrárszektor aránytalanul magas súlya a mezogazdaság leépülésével vezetett a magas munkanélküliségi rátához, illetve a tartós munkanélküliek magas arányához. A mezogazdaság visszaesésének üteme meghaladta az ágazati szerkezetváltás ütemét. Más dimenziók, mint például a település nagyság és a települések megközelíthetosége, a népesség kor szerinti megoszlása. E dimenziók együttes hatását tükrözik a mutatók, hatásuk nem választható szét, szorosan összefüggnek. Hiszen egy nehezen megközelítheto településen, amely a város szuk vonzáskörzetén kívül esik, várhatóan elnéptelenedési folyamatok indulnak meg, a fiatalok elvándorlásával megno az elöregedési index, a várhatóan elmaradó munkahelyteremto beruházások, vállalkozások nélkül megno a munkanélküliségi ráta stb. Fontos befolyásoló tényezo az iskolai végzettség is, a munkanélküliség elsosorban a szakmunkás és szakmai képesítéssel nem rendelkezo alulképzett réteget sújtja, viszont megfigyelheto, hogy az utóbbi idoben nott a foiskolát, egyetemet végzett munkanélküliek aránya is.

A munkanélküliek nem szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nok aránya átlagosan 1,4 százalékkal magasabb a munkanélküliek körében. Ez részben magyarázható a népesség nem szerinti megoszlásával, melynek mérlege átlagosan 4%-kal a nok javára billen.