Fejlesztésre váró területek, megvalósításra váró projekt elképzelések
Közlekedési infrastruktúra:
A térség közúti kapcsolatai általában megfeleloen kiépítettek, vagyis közúton minden térségi település elérheto, bár egyes, területileg egymással határos helységek közúton közvetlenül nem, csak más települések érintésével közelíthetok meg. A gazdasági tevékenységek fejlodésével összefüggésben, valamint a szabadidos tevékenységek elotérbe kerülésével a szomszédos települések közvetlen elérése egyre inkább szükségessé válik.
A Bácsalmás-Bajmok határátkelohely nemzetközivé fejlesztése szükségessé teszi egy Bácsalmást elkerülo út megépítését, hogy a városon átvezeto forgalom csökkenjen, és a környezeti terhelés mérséklodjön.
Szükséges a városba bejövo, és átvezeto forgalom ésszeru elosztására és terelésére, megfelelo teherbírású, szélességu, biztonságosan kiépített alternatív útvonalak, és gépkocsi parkolóhelyek kiépítésére.
A megnövekedo gépkocsiforgalom mellett továbbra is fejleszteni szükséges a kerékpárút hálózatot, különösen abban az esetben, ha vállalkozások települnének le a város lakott területének határán kívül.
Szennyvízhálózat kiépítése
A térség falvaiban csak egyedi házi szennyvíz-kezelés van kiépülve, bizonyos csekély mérvu csatornázottság csak Bácsalmáson található. A szennyvizes infrastruktúra hiánya komoly nehézséget jelent a vállalkozások letelepítésekor, mert a kiépítendo egyedi szennyvíz-kezelési megoldások nagyban drágítják a beruházást, és növelik az üzemelési költségeket. A térség falvainak viszonylag gyér népessége, és települések laza beépítettsége nem teszi indokolttá a szennyvíz csatornahálózat kiépítését, de közmupótló megoldások, és közösségi gyujto-elvezeto rendszerek kiépítésére sor fog kerülni.
Bácsalmás város szennyvíz hálózatának kiépítése a környezeti követelmények, és a gazdasági szervezetek igényei szerint is rövid-távú sürgeto feladat. Ennek érdekében legalább az elvezeto csatornahálózat gerincének kiépítését eloirányozva elo lehet segíteni a vállalkozások letelepülésének infrastrukturális igényeinek kielégítését.
Állati hulladékok kezelésének térségi kiépítése és fenntartása
A vonatkozó jogi szabályozás szerint a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a keletkezo állati hulladékok összegyujtésérol, és a megsemmisíto helyre való eljuttatásról. Ezt a feladatot a térség települései közösen létesítendo gyujto-átrakó telep megvalósításával kívánják hosszabb távon megoldani, amelynek folyamatos üzemeltetésérol, fenntartásáról a kormányzati támogatás igénybevételével maguk fognak gondoskodni. A beruházás létrehozása legnagyobb részt külso támogatási forrásból valósul meg, az üzemeltetésre pályázati úton kiválasztásra kerülo szak-vállalkozás fog megbízást kapni.
Szociális ellátás fejlesztése (idoskorúak, hátrányos helyzetuek)
A térség demográfiailag egyre nehezebb helyzetbe kerül a népesség fogyása, és a fiatal, munkaképes korú lakosság elvándorlása következtében. Ez felveti a maradó, esetenként magára hagyottan élo idoskorúakkal való fokozottabb mértéku törodést. A többnyire falusi jellegu környezetben élo idosek a nagy alapterületu házas telkeket fenntartani nem tudják, így nagy igény van segítségre különféle változatos formákban. Ezek között megemlítheto a lakóotthonokon kívül az idosek napközi otthona, vagy a házi gondozás rendszere non-profit szervezetek szervezésében, a felmerülo igények kielégítése non-profit szolgáltatás keretében.
A térség népessége kulturális, muvelodési, ismeretszerzési tájékozódási igényeinek kielégítése a szükséges infrastrukturális, és humán feltételek megteremtésével
A térség lakóinak általános kulturálódási igényinek kielégítésének egyik lehetséges útja a mindenhol megvolt muvelodési házak életének újra szervezése, a mai közösségi igényekhez való igazítása útján lehetséges.
A folyamatosan változó élet megszabta követelményekhez való igazodás igényli, hogy bekapcsolódjunk a kommunikáció modern világába, megteremtsük ennek lehetoségét mind infrastrukturális, mind pedig a képzettség és tudás szintjén.
A hagyományos ismeretszerzési módok tovább élése megköveteli, hogy biztosítsuk az olvasás, az eloadás hallgatás, a tartalmas eszmecsere, a beszélgetés stb. lehetoségét a térségben élok számára. Az információs túltelítettségben való eligazodáshoz alkalmazható fogódzókra van szüksége foként az idosebb, de még a fiatalabb korosztálynak is, ezért a valamikor olyan sikeres népfoiskolai képzések mintáját is figyelembe véve el kell indítani egy még nem pontosan meghatározható, az életben való eligazodásra nevelo és oktató képzést érdeklodo csoportok számára.
Mezogazdaság termelési szerkezetének térségi átalakításának elindítása perspektivikus termék alapanyagok termeltetésével, az ehhez szükséges termelési integrációk megszervezésével
Az EU-hoz történt csatlakozásunk óta egyre inkább megmutatkozik, hogy a térségben több évtizede kialakult egyoldalú gabona-kukorica-olajosnövény-sertéstenyésztéses agrárszerkezet átalakításra szorul a folyamatosan felhalmozódó termékfeleslegek, és a viszonylag alacsony foglalkoztatási szint miatt.
A XX. század közepéig igen változatos volt az itteni mezogazdaság képe, bár a kapcsolódó feldolgozóipart akkoriban csupán a malomipar képviselte.
A termesztetheto növényféleségek széles skálája áll rendelkezésünkre. A megtermelt élelmiszer alapanyagokat foként az egészséges táplálkozáshoz gyártandó feldolgozott termékekben használhatnánk fel. A nem élelmi célú mezogazdasági nyersanyagok termesztése és feldolgozása pedig a természetes eredetu termék-gyártást és a biológiai alapú energia nyersanyag termelését szolgálná.
Mezogazdasági és kertészeti termékek térségi feldolgozása
A térség régi problémája, hogy az eloállított, foként mezogazdaságban eloállított nyersanyagok kiszállításra kerülnek, és szinte minden, a térségben felhasználásra szánt élelmiszert kívülrol kell beszerezni és beszállítani. Ez egyes, lényeges feldolgozás nélküli termékek esetében ésszerutlen többlet-szállításokat igényel.
A több kézimunkaerot igénylo termesztésekbol (szántóföldi, és fóliás kertészet, gyümölcstermesztés stb.) eloálló alapanyagok legalább részbeni helyben történo feldolgozása, áruvá formálása nagyban növelni tudja a megtermelt érték mennyiségét. Ugyanakkor számottevo mértékben javítja a foglalkoztatási helyzetet, és segélyezett helyett jövedelem-termelové változtatja a térség munkaképes népességét.
Biomassza energia alapanyagok termelése, összegyujtése
A jelenleg folytatott „hagyományos” mezogazdálkodást átalakítani szükséges olyan irányban is, hogy a térség szinte egyedülálló jó mezogazdasági potenciálját kihasználva az egyébként helyben szükséges és felhasználható energia alapanyagok termelése, és különféle energia fajták eloállítása megvalósuljon.
Ebben a tekintetben a biodízel alapanyagául szolgáló olajos növények termelése mellett, az egyre inkább feleslegként eloálló keményíto tartalmú szemes-terményekbol gyártható bioetanolra lehet gondolni.
Nem elhanyagolható szempont a gyenge termohelyi adottságú területekre telepítendo gyors vágási fordulójú energia-erdobol származó fa-apríték értékesítésének, illetve elégetésének eredményeként eloálló jövedelem, különösen abban az esetben, ha a felhasználás jelentos mértékben helyben fog megtörténni.
A mezogazdaságban igen jelentos mennyiségu cellulóz alapú hulladék keletkezik, amelynek a természetes körforgásba való szakszeru visszavitele jelentos mutrágya felhasználást igényel. Ezt csökkenteni lehetne, és értékesítheto energia alapanyag is kinyerheto lenne a mezogazdasági hulladékok (gabona- repce szalma, kukoricaszár stb.) begyujtésével, és felhasználható formába való átalakításával.
Energia-termelés és hasznosítás térségi biológiai nyersanyagokból
A biológiai eredetu energia nyersanyagok termelése illetve a mezogazdasági hulladékok összegyujtése és felhasználása csökkenteni tudná a térség függoségét a kívülrol beszállított vezetékes- és tartályos gáz energia-hordozóktól, közvetlen elégetésük révén hasznosítható hoenergia lenne nyerheto, amelynek koncentrált felhasználásával eddig még ismeretlen technológiai megoldások, gyártmányok valósulhatnak meg. A külföldön már bevált megoldások adaptációja révén ésszeruen kiaknázhatjuk potenciálunkat, jövedelmet termelhetünk, növelhetjük a foglalkoztatási szintet.
Megújuló energiák hasznosítása a térség energia ellátásában
A biológiai eredetu nyersanyagok mellett az ún. megújulók közé sorolt nap- szél-, és geotermális energia hasznosításának viszonylag csekély lehetosége látszik, mivel ezt a földrajzi és geológiai adottságaink korlátozzák. A nap sugárzó energiája összegyujtésének és továbbításának, esetleges tárolásának eszközrendszere meglehetosen jól kiforrott. A megfelelo alkalmazási lehetoség megtalálása, az olcsóbb energia költség segítheti a viszonylag jelentos beruházási igény ellensúlyozását.
Mai ismereteink szerint a napenergia hojének közvetlen hasznosítása a használati melegvíz eloállításánál, az alacsony hofokú mezogazdasági termékek, termények szárításában (vetomagvak, fuszer- és gyógynövények, gyümölcs-aszalványok stb.).
A nagy tömeget, és így jelentos energia potenciált jelento biomassza nyersanyagok térségi energia termelokben való felhasználását úgy lenne célszeru megvalósítani, hogy a pl. villamos-energia termelés során keletkezo, egyébként hasznosítatlan hulladékhot alkalmas mezogazdasági technológiai rendszer telepítésével hatékonyan ki lehessen aknázni. Az ilyen megoldás segítené az energia hatékonyság leheto legmagasabb szintjének elérését, ugyanakkor egyébként drágán megvalósítható termelési módok meghonosítását segítené elo (futött termesztoházak).